BARANGOLÁS A BÁNSÁGBAN

Torontál vármegye története
iI. RÉSZ

Torontál vármegyében az egyházi életre is, a történelem forgataga mély nyomot hagyott.
Ezen vidék nem volt mindenkor arany kalásszal ékes rónaság. Bozótos, mocsaras főleg nádas vidék volt itt, mindaddig amig gróf Mercynek nem sikerült szabályoznia az Ó-Bega medrét a Bega-csatorna megépítésével.
Az egyházszervezet is számos változásokon ment át. A jelenlegi Nagybecskereki Egyházmegye gyökerei a régmúlt időkre, egészen a Csanádi püspökségig vezetendők vissza, amelyet Szent Gellért alapított. Ez az egyházmegye a török hódoltságig létezett. Szavoyai Jenő zentai (1697) és temesvári (1716) győzelmeit követően, ez a vidék felszabadult a török uralom alol. Ekkor szervezik újjá az egykori Csanádi püspökséget is. 1778-ban a püspökség székhelyét Csanádról, Temesvárra helyezték át. A trianoni békeszerződést követően ez az egyházmegye három részre szakadt. Egyik része a Román Királysághoz került, amely terület ma a Temesvári püspökséget képezi. A Magyarországon maradt részén létrejött a mai Szeged-Csanádi Egyházmegye. Harmadik része az akkori Szerb-Horvár-Szlovén királyság fenhatósága alá került. A Szentszék ezen a területen 1923. február 10-én létrehozta a Bánáti Apostoli Kormányzóságot.

A II. világháború befejeztével igen nagy változások következtek be az apostoli kormányzóság területén, tekintettel, hogy az egyházi hívek és, a plébániák száma igen lecsökkent, tekintettel, hogy a német lakosságot e vidék elhagyására kényszerítették.
1945 és 1965 között több templomot lebontottak. Csőszteleken 1967-ben bontják le a templomot, az egyházi anyakönyveket előbb a helyi irodában őrizték meg, ahol a szőllősittvarnoki katolikus vallású lakoságról vezetett egyházi anyakönyvek is megtalálhatóak voltak, majd ezeket a könyveket is áthelyezték Begaszentgyörgyre.
Begaszentgyörgyön a második világ háború első napjaiban érte bomba találta a helyi templom tornyát, ezt követően a templom romos állapotban volt éveken keresztül, míg végül lebontották és a helyén felépült a községi képviselő-testület épülete.
Katalinfalván a lebontott templom építőanyagából, épült fel a helybeli általános iskola épülete.
Ernőházán és Lázárföldön az ottani templomok bontásakor, sikerült megmenteni a vászonra festet Szent Miklós olajfestményt, melyet az écskai templomba helyeztek át, azonban ma már ez a festmény nem található meg ebben a templomban
Zsigmondfalván, Begafőn, és Istvánföldjén a második világháború utáni években szintén lebontották a római katolikus templomokat.
Az apostoli kormányzóságot II. János Pál pápa 1986. december 16-án egyházmegyei rangra emelte Nagybecskerek k0zponttal
A plébánia templomot, ami később székesegyház lett, Nepomuki Szent János vértanú tiszteletére szentelték fel. A városban található még a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt kápolna a római katolikus temetőben.

A város központjában felépíttetett római katolikus templomu 156 éves múltra tekint vissza. A város első templomát Mária Terézia császárnő rendeletére 1758 és 1763 között építették fel. A jelenlegi templom építését 1864-ben kezdték meg, és Bonnaz Sándor temesvári püspök 1868. szeptember 18-án szentelte fel Nepomuku Szent János tiszteletére. Egyben ő volt az építkezések irányítója és az éptés költségeinek jelentős részét is ő állta. A falazáshoz, a téglákat a német polg’rok, a cserepet pedig a Weiterschan család vásárolta meg. A templomtól nem messze található a Zárda épülete, amelyenek építését 1880-ban fejezték be. Dr. Csernoch János megyés püspök szentelte fel október 26-án. A zárdakápolnát viszont 1904-ben szentelte fel Hoffman János csókai plébános. Az épületet megépítése Szathmáry Karolina kezdeményezésének köszönhetően valósult meg és egy benlakó leánynevelő intézet működött falain belül
A második világháború alatt az intézetet bezárták, eleinte kórház működött az épületben, majd 1949-ben államosították, ekkortól az árva gyerekek számára biztosított az épület menedéket, később az egészségügyi, majd mezőgazdasági középiskola is működött itt. A vagyonviszaszármaztatást követően a Nagybecskereki Egyházmegye tulajdonába került az épület. Az épület felújítását Magyarország Kormánya, a Nemzetpolitikai Álamtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pénzelték, és jelenleg a Szathmáry Karolina koll égium működik az egykori Zárda épületében.
A városban, a Gimnázium utcában, az egykori Piarisat gimnázium szerves részeként épült fel a Szent István királyi templom, amely a lakosok körében a Gimnázium templomként ismert.

Kép és szöveg: Precz István