A kiemelkedő sportvezetőre emlékezünk

Megkoszorúzták Dr. Kemény Ferenc mellszobrát

A város és a városi sportszövetség vezetői a nemrégiben megkoszorúzták Dr. Kemény Ferenc, az újkori olimpiai játékok egyik kezdeményezőjének nagybecskereki szobrát. A koszorúzásra a neves sportdiplomata születésének évfordulója alkalmából és közvetlenül a Tokiói olimpiai játékok kezdete előtt került sor.
Ez alkalomból a város sportvezetői a Karađorđe-parkban felállított mellszobránál emlékeztek. Városunk jeles szülöttének a szobra előtt Simo Salapura Nagybecskerek polgármestere, Vukosova Đapić Atanasković és Milan Piperski, valamint a nagybecskerki olimpikonok képviseletében Milorad Stanulov ( olimpiai ezüst-és bronzérmes evezős) és Momir Rnić(olimpiai arany-és bronzérmes kézilabdázó) helyezték el az emlékezés virágait.
Nagybecskerek hű maradt szülöttéhez, a modern kori olimpiai játékok egyik úttörőjéhez és az eddigiekig 23 olimpiai érmet mondhat magáénak.
Nagybecskereki idén az Európai Sportváros kitüntető címet is magáénak mondhatja.
Kemény Ferenc 1860. július 17-én született Nagybecskereken Kohn Ferencként.
Középiskolai tanulmányait Magyarországon és Németországban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett először matematika-fizika szakos, majd öt évre rá francia-német nyelv tanári diplomát.Kemény Ferenc az 1880-as években, párizsi évei alatt került kapcsolatba, majd szoros barátságba Pierre de Coubertin báróval. Nézeteik megegyeztek az olimpiai gondolat felelevenítésének szükségességéről és a nevelés eszközeként való felhasználásáról. Amikor Coubertin Párizsban a Sorbonne-on 1894. június 16.és 23. között tartott alapító nemzetközi kongresszuson zászlót bontva meghirdette az ókori olimpiai játékok felújítását, és a zárónapon életre hívta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, természetes volt, hogy a távolmaradásra kényszerült magyar barátját, harcostársát is bevette az alapító atyák közé, így Kemény Ferenc személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike.
Kezdeményezője, szervezője és életre hívója volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak, mely 1895. december 19-én Budapesten, a Nemzeti Torna Egylet Szentkirályi utcai tornacsarnokának tanácstermében tartotta alakuló ülését, ahol a testület elnökének Berzeviczy Albertet, társelnökének Gerendai Györgyöt (a Magyar Atlétikai Klub képviselőjét), titkárának pedig Kemény Ferencet választották meg.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagjainak nevét az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban őrzik márványba vésve. Ennek a híres sportpályának főbejárata előtt, egy kis olajfaligetben mondott franciául beszédet Kemény Ferenc a külföldi delegáció nevében az első újkori olimpiai játékok megnyitóján a felújítást finanszírozó görög Jeórjosz Avérof szobrának leleplezésekor.
Kemény Ferenc élete igen drámai módon ért véget, ugyanis a nyilas hatalomátvételt követően zsidó származása miatt gettóba akarták zárni, és feleségével együtt 1944. november 21-én öngyilkosságot követtek el.