A NAGYBECSKEREKI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETE

Százharminchárom éve épült fel a templom
I. rész

A nagybecskereki református közösség történeténetéről szólva idézzük fel Gockler L. a Torontál napilap 1891. agusztus 30-ai számában megjelent írását: „Szalay József szivességéből mutatja be az első lépéseket, amelyek a református egyház megalakuláshoz fűződnek.” 1845. augusztus 31- én történt, hogy Szathmáry Sámuel házánál; Hollóssy Miháy, Vargha Ferencz, Menczer Lipót, Benedek József, Ecsedy János, Szakadáthy Mihály, Keppich Bernhárd, Dózsa Márton és Izsó Márton hívek, megalakították először a nagybecskereki református egyházközösséget”.
Ekkor főgondnokká Szathmáry Sámuelt , gondnoká viszont Hollóssy Mihályt választották meg.
1845 –ben Nagybecskereken 80 család, azaz 212 lélek vallotta magát reformátusnak. Kevés pénzzel, de nagy lendülettel kezdtek neki a közösség építéséhez. Kiindulási pontként egy kérvényt nyújtottak be Torontál vármegye törvényhatóságához, a 1791 törvénycikk értelmében, melyben elismerésüket kérték. Az 1846. január 17 –én tartott megyegyülésen tárgyaltak is ezen ügyben, amikor is egy bizottságot neveztek ki, a kérvény elbírálása céljából. Ezen bizottság jelentése alapján Torontál vármegye közgyűlése 1846. március 5-én mondta ki, hogy „híveinknek anyaegyházat alakító képessége van, s hogy az egyház felállítása szükséges”. A bizottság jegyzőkönyvében továbbá azt is olvashatjuk, hogy Nagybecskerek és környékén élő, letelepült reformátusokat továbbiakban lelkész és oktatás nélkül hagyni nem lehet, s ezen okokból azonos bizonyítvány kiadását javasolták, melynél fogva a paplak és imaház építhető, majd lelkész és tanitó volt hívható városunkba.

Azzal a javaslattal, hogy azonnal a temesi királyi kincstári igazgatószék hivatalos úton is ezen engedélyezését tegye meg a törvény értelmében kiadandó alkalmas belsőtelek kijelölésére , ahol felépülne a lelkészi lak, amely a későbi évek során megtörtént az 5845/2 kateszteri parcelán . Ezen rendeletet aláirva: Bodvai Gyertyánffy János megyei alispán, Stojanovich Mihály megyei főügyész, Bárány Ágoston táblabíró, Szathmáry Sámuel táblabiró, Hollosy Mihály tábla biró, a kincstári uradalom részéről Csörgeő Antal,, Daniel Kristof főbiró, Matanovich Lajos esküdt jegyző, Virányi József aljegyző. E neveket meg kell említeni, hogy örök hálával viseltessünk irántuk, s legyen emlékük áldott közöttünk.
Három év elmultával, miután Torontál vármegye kincstárához földadományozás céljából folyamodtak telek kijelölése érdekében,- paplak, illetve templom építésére. 1848. február 5-i keltezéssel a Magyar Kincstár templom, paplak és temető kialakításához szükséges helyszint, valamint 32 hold termőföldet adományozott az egyháznak, de utóbbi ez az adományozása csak papíron maradt meg tekintettel, hogy a valóságban sohasem került az egyház birtokába az ígért termőföld. Ezen okból éveken keresztül a hivek adományaiból tartotta fönt magát a közösség. Ecsedy János első lelkipásztornak akkoriban, évi fizetése 230 Ezüstforint volt. Ahogy szétszéledtek a hívek,- úgy a lelkipásztor is, Ecsedy 1852 –ben Gyulavárába költözött, ahol később el is hunyt.

Amilyen gyorsan fejlődött, olyan rohamosan hanyatlott is egyházközösség élete. Azonban élt bennük a remény. A reménykedés a hívek körében mindig erősebb és erősebb lett. Amikkor is 1862 –ben Hajnal Ábel esperes megérkezet Torontálvásárhelyről Nagybecskerekre, az ügy jó kezekbe került. A jegyzőkőnyv szerint, amelyet még ma is féltve őriznek , ez olvasható: „A nagybecskereki helvét hitvallású egyház 1863 –dik télhó 4 –én tartott alakuló közgyülésén jelen voltak: Ambruzs Gergely, Ambruzs Mihály, Ambruzs József, Bacsilla János, Csath András, Dékány Lajos, Dékény Rudolf, Dózsa Márton, id. Gutman Árpin, Limbay Mihály, May Frigyes, Menczer Mihály, Menczer Lipót, Nagy Mihály, Pénzes János, Somjay János, Szabó Sándor, Szabó István, Váry János, és Vécsey István . Ezzel a közgyűléssel újjá alakult egyházunk”.
1865 március 5 –én megalakult az első rendes presbitérium. Melynek tagjai: : Vécsey István egyházi főgondnok, Menczer Mihály jegyző, Gutman Ármin gondnok,ifj. Dózsa Márton egyházfi, May Frigyes, Bacsilla János, id. Dózsa Márton, Zsiros Lajos, Menczer Lipót, Török Imre, Somjay János, Szabó Sándor, Limbay Mihály, Csarh András, Dobos János és Dékény Lajos.
A tevékenység oroszlánrészét Vécsey István főgondnok vállalta magára. Azonban nem csak ő, hanem az egyház minden tagja igyekezett kötelességét megtenni. Szalay József a közösség második lelkésze 1880. évének karácsony havának 19. napján veszi át a gyülekezetet, és kezdi meg annak felvirágoztatását. Ő volt az aki nagyban hozájárult a templom felépitéséhez is. 37 éven át volt a nagybecskereki gyülekezett lelkésze. 1917. oktober 29 –én temették el Nagybecskereken.
Egyházközösség minden tagja azon igyekezett, hogy éljenek az egyház ügyei iránt. Most csak néhány nevet említenék itt meg, kik saját javaikkal, vagy gyüjtéssel járultak hozzá templom felépítéséhez: Menczer Lipót, Szathmáry Kálmán, Vattay Miklós, Szathmáry Sámuelné, Szathmári Kálmánné, Varga Mária, Hesse Ede, dr Kiss János, bold.Poti Benjamin, bold. Dózsa István, Eötvös Károly Lajos, ifj. Vécsey István, Zsiros Mihály, Beöthy Imre, Váry Mihály és még sokan mások. A templom felépítéséhez személyesen I.Ferencz József apostoli királyunk is hozzájárult 100 Ft-os adománnyal. A magyar kormány tagjai is adományozók között voltak mint pl: Szapáry Gyula akkori miniszterelnök, Wekerle Sándor pénzügyminiszter, gr.Lónyay Menyhárt, Tisza Kálmán volt pénzügyminiszter, valamint a pénzügyminisztérium képviselői, Móricz Vincze, Nagy György, Marschán József, Szatmáry Kálmán, Lindhof János. Budapest székesfőváros 300 forinttal járult a templom felépítéséhez,
A templom felépítéséhez szaktudósokra is szükségük volt, akik díjmentesen végezték munkájukat: Zaboreczky Ferencz a templom tervezője. Zolnay Béla a templomtervezet egyházmegyei felülvizsgálója, Réczey Gyula és Varga György a templom építésének egyház részéről való felügyelői, továbbá Vécsey István,Szalay József, Kató Gusztáv, Kovács Antal, dr. Nyáry Ferencz, Somjay Sándor, dr. Kiss János jogász, Streitmann Antal tanár, aki mint építész, művészeti kérdésekről gondoskodott. Míg a templom építője viszont Viskovich Antal volt.

Precz István