Egy emléktábla nyomán

A nagybecskereki Igazságügyi palota

II. rész
A XX. század elején Nagybecskerek és Torontál vármegye elöljáróságának tervét, hogy egy igazságügyi palotát épitsenek a megyeszékhelyen dr. Várady Imre nagybecskereki ügyvéd, e vidék akkori országgyűlési képviselője, az Országházban is megemlítette kezdemnyezve annak felépítését.
Amikkor az Országházban elfogadták a beterjesztett kérelmet az igazságügyi miniszter, Fabinyi Ferencet a szegedi bíróság elnökét küldte ki, hogy Nagybecskerek város és Torontál vármegye előjáróival az új birósági épület helyéről tárgyaljon. Az 1902. januárjában megkezdet tárgyalások a következő év márciusában vezettek eredményre: a három helyszin közül a Bega partján, arra a kincstári telkre esett a választás, ahol egy kocsma és a mellette dohányfelvásárló állomás volt, ezt a két telket találták a legmegfelelőbnek. 1904-ben irták ki a pályázatot a nagybecskereki törvényszéki palota terveire. A pályázati kiirásban szerepelt, hogy az épületnek két emeletesnek kell lennie, valamint meg volt határozva a helységek rendeltetése is. A fogház közvetlen összekötettésben állhat a törvénykezési épülettel. Mindkét épület akként tervezendő, hogy szükség esetén később alapterületükben nehézség nélkül bővithetők legyenek. A tervek a helyi viszonyoknak és a helyhatósági szabályoknak megfelelően készitendők. A tervezetnél a fősúly a célszerűség mellett a takarékosságra forditandó. A homlokzatok minden felesleges cifraság mellőzésével, mégis azonban akként tervezendők, hogy az épületek rendeltetése azokban külsöleg is kifejezést nyerjen és az épitési stilus is megfeleljen”.

Az Igazságügyi Palota tervezője
Az első díjban Aigner Sándor épitészmérnök terve részesült .
Aigner Sándor 1854-ben születet Temesváron. A bécsi szépművészeti akadémián tanult, majd külföldön járt tanulmányúton, melyet követően Budapestre költözött. Ő irányította a budai Mátyás-templom restaurálását is.
1907. július 28-án vette kezdetét a nagybecskereki Igazságügyi Palota építésének megvalósítása, ugyanis ezen a napon Junker János, a nagybecskereki kerületi törvényszék elnökét nevezték ki a versenybizotság elnökévé, és e napon Budapesten az Országház által kiírt pályázata alapján, megtartották az első versenytárgyalást az épitkezési ajánlatra. A kiírt pályázatra mintegy tizenhárom ajánlat érkezet be. A háromtagú bizotság úgy döntött, hogy Aiger Sándor tervei alapján Koch Frigyes budapesti épitési válalkozóra bizzák a palota felépítését. Az indoklásban megemlitették, hogy Koch korábban Fiuméban (Rijeka), majd Csíkszeredán is épitett a Magyar Királyi Igazságszolgáltatás számárg igazságügyi palotát. Az aláírott szerződésben olvasható volt, hogy a válalkozó részben budapesti de főleg nagybecskeereki kőművesek, ácsok és más szakemberek valamint helybeli kirakodó munkásokat fog alkalmazni.
A tervrajz alapján az épület a Ferencz József tértől a Ferencz József hidón áthaladva a Széchenyi parton ( ma: Kej 2.Oktober) épül fel, mégpedig a Községi (korábban Járási) bíróságon vezetett 423 szám telekkönyvének betét lapjában van bejegyezve 77 ár és 65 m2 területem amely egyezik a kataszteri 7592 számmal. Ezen a földterületen van az épület és még 33 ár és 75 négyzetmétert foglal magában a külterület, vagyis a palota körüli szabad földterülete és folytatódik a Toldi (ma Gundulić) utcai részen a Kiss Amerikai városnegyedben.

Precz István, A Nagybecskereki Kerületi Biróság nyugalmazot dolgozója-levéltárosa