VIZEK ÖLELÉSÉBEN
Magyarittabé az Ó-Bega és a Bega-csatorna között
Magyarittabé az Ó-Bega folyó és a Bega-csatorna közötti falú számunkra, a magyarság számára igen fontos és jelentős település, ugyanis a lakoság száma töbnnyire magyar ajkú. A település népessége az első hivatalos összeírástól kezdve a következőképen alakult: 1869-ben 2395, 1880-ban 2356, 1890-ben 2265, 1900-ben 3518, 1910-ben 3208, 1921-ben 3213, 1931-ben 2011, 1948-ban 1930, 1950-ben 1930, 1961-ben 1868, 1971-ben 1752. Az 1981-es adatok szerint 1547 magyar lakos élt Magyarittabén, valamint 22 szerb és 2 roma. A falú gazdaságilag eben az időben már igen fejlett volt, ugyanis is 103 traktort, 4 kombájnt, 62 lovat, 2999 szarvasmarhát 53 birkát és 5278 sertést írtak össze. 1991-ben már csökkent a lakosság száma ekkor 1321 magyar élt a faluban. 2001-ben 1147 volt a falú összlakossága ebből 932 magyart és 112 szerbet írtak össze. 2002-ben növekedett a lakosság száma 103 szerb és 1077 magyar élt a faluban. 2011-ben már csak 932 magyar és 109 szerb lakosa volt. Az utolsó népszámlálás adatai szerint az összlakoság száma 893 volt, ebből 732 vallotta magát magyarnak.
Magyarittabé, másként Alsóittabé első irásos említése 1219 –es évre tehető, mint Keve vármegyei település. Magyarittabével és lakossaival az időben ismerkedtem meg közelebbről, amikor a begaszentgyörgyi képviselötestület titkáráságra kerülem dolgozni. Itt ismerkedtem meg Patai Sándorral, ő akkor a Begaszentgyörgyi Községi Szocialista Szövetség elnöke volt. Ő mesélt a falú múltjáról.
Ez a terület, vagyis a kanyargós Ó-Bega mente a török hadjárat elött és alatt is föleg mocsaras, nádas terület volt. 167 évi török hódoltság alatt teljesen kihalt e vidék. Majd csak 1729-től a török világot követően, amikkor a Bécsi udvar birtokába került és Mária Terézi császárnő gróf Mercy Klaudinus Florimundra bízza e mocsaras vidék igazgatását, indul virágzásnak a Bánát e része. Először az Ó-Bega medrét szabályozták és töltést épitetettek a bal és jobb parton egyaránt. A felesleges vizet lecsapolták, és hajozhatóvá tették az Ó-Bega legjelentősebb melékfolyoját (az Eret). 1781-ben Temesvár alatti részt, Nagybecskerekig árverés utján bérbe veszi, majd ezt követöen tulajdonjogot szerez Kiss Izsák földbirtokos. Tekintettel, hogy birtokain munkaerőre volt szüksége, 1786-ban kezdik meg a betelepítéseket Magyaritabére. Mintegy 1500 telepes érkezik ebben az időben Békésről és környékéről. Az új telepesekkel Boros István lelkész is Magyaritabére érkezik, ő kezdeményezte a közösség megalakitását. Kiss Izsák nagyban hozzájárúlt az első templom felépitéséhez, az egyházközöségnek a falú központjában nagy kiterjedésű földterületet ajándékozott, hogy felépülhesen a paplak és az első református templom. 30 lánc termőföldet is a református közösség javára íratott.
A jelenlegi református templomot Gyorgyevits József vállalkozó 24.400 forintért építette fel. Mészáros Lajós lelkész idejében késszült el, az épitkezés gondnoka Simon Imre volt. A padokat, a szószéket és az úrasztalt az akkori közjegyző Ambrus Péter ajándékozta a templomnak. Az orgona 1901-ben került a templomba. A templomot többször is tatarozták. 1963-ban a torony leéget, azonban a helybeli gyülekezet jóvoltábol újból felépitik, s azota is ott emelkdik a magasba, és a faluba látogatóknak már mesziről gyönyörű képet nyújtva.
A református templom előtti téren állt Horvay János szobrász Kossuth- szobra, amelyet 1904-ben lepleztek le. Ezt a szobort azonban 2015. április 3-án, nagypéntek hajnalán ismeretlen tettesek ellopták. Az eredeti szobor mása, amelyet 2016. március 15-én avattak fel, a mai napig a református templom előtti teret díszíti.
Szöveg : Precz István
Foto: Lackó Eszter
