BEGA MENTI FALVAK GYÖNGYSZEMEI

Párdány (Međa)

A beláthatatlan bánáti rónaságot járva, Nagybecskerekről elindulva Begaszentgyörgy irányában folytatjuk utunkat Torákon keresztül Magyarittebé irányába, majd elhagyva a falut balra kanyarodva jutunk el Párdányig.
Ma az olvasóinkat Bánát északkeleti részére kalauzoljuk. A Bega-csatorna bal partján fekszik az egykori Párdány, ma Međa település. A 2022-es népszámlálás adatai szerint itt 623 lakost írtak össze,és ebből 24 magyar katolikus felekezetű családot. A multba visszatekintve elmondhatjuk, hogy 1227-ben Tömpösi ágból Kelemen ős bán fia Pongrácz birtoka volt. A középkorban Keve vármegye része volt, majd, Mária Terézia császárnő e területet Torontál vármegyéhez csatolja. Ebben az időszakban találkozunk először a falu eredeti nevével, mint Párdány. Az oklevelekben Csáki László erdélyi vajda neve jelenik meg mint e terület földbirtokosa. Az 1700-ben gróf Mercy Claudius Florimund tábornok által készített első térképén a nagybecskereki kerületben található és Torontál vármegye részét képezi. Ez a vármegye Mária Terézia uralkodása alatt 1779-ben jött létre a Maros-Tisza és az Al Duna folyóknak a háromszögében. Ma ez a terület a Bánát szerbiai részén található. Akkoriban ez a vármegye 14. járásra volt felosztva: alibunári, antalfalvi, csenei, módosi, törökbecsei, törökkanizsai, nagybecskereki, nagykikindai, nagyszentmiklósi, pancsovai, párdányi, perjámosi, bánlaki, és a zsombolyai. Párdány Torontál vármegyében a X. járás volt a múlt század (1900) elején, 13 községgel Alsóittabé (Magyarittabé) és Felsőittebé (Szerbittebé) Párdás, Csebze, Fény, Ivánd, Jánosfölde, Magyarszentmárton, Ótelek, Szerbszentmárton, Torontáldinnyés, Torontálgyülvész és Újpécs. Területe 91.639 holdat tett ki.1920. Június 4-től a trianoni békeszerződéssel és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulásával új országhatárokat húztak meg így a mai Szerbia területén Magyar-, és Szerbittabé, Tamásfala (Hetin), Párdány és Módos maradtak, melyek hatérmenti falvak lettek. Ezzel Párdány község megszűnik és a módosi községhez csatolják. A második világháborút követően a Begaszentgyörgyi község részét képezi. A falu történetéről szólva meg kell említenünk, hogy 1773-ban II. József császár délmagyarországi látogatása alkalmával meglátogatta Párdány község területét is . Párdány 1781-ben a Butter birtokos tulajdonába került ezt követően 1808. április 22-én pedig országos és heti vásárok tartására nyert szabadalmat. Butter (1854) halála után a birtokot özvegye a kincstárra ruházta, ezt követöen pedig a Bogdanovich Dávid birtokába került, kinek hagyatékát még ma is a falú őrzi.

Párdányban először Zéglássy Szilárd modósi (Jaša Tomić) pap építetett egy kápolnát 1792-ben, melyet Nepomuki Szent János tiszteletére szenteltek fel. Amikkor Buttler János birtokába került a helys é g vállalta a templom felépítését. A görög keleti templomot 1760-1770 közötti időszakban építik fel. A lakoság száma: 1880-as évben 3514, 1890-es évben 3669, a múlt század elején (1900) 1518. és 1981-ben az összlakosság száma 1402 ebből 76 magyar és 5 horvát. 2011-ben a falu összlakossága 729 ebből 30 a a magyar ajkú.
Mercy gróf a bécsi kincstár megbizatásából megkezdte a betelepitést. Először a már itt élő szerb lakoság mellé 1869-ben német telepesek érkeznek Württenberg és Bajorország területéről. Az első katolikus telepesek pedig Heves vármegyéből, Erdőtelek helységéből érkeztek.
A katolikus templomot Buttler János épittette saját költségén 1885 és 1889 kilenc évek között. Buttler János felmenői 1681 szeptember 10-én a CXXXIV.törvénycikk értelmében honositották és nyerték el a grófi címet. Buttler János halálával a párdányi birtok a kincstárra szállott, a birtokát ekkor veszi át gróf Bogdanovich Dávid királyi százados, aki 1860 és1870 között felépiti a kastélyát. Az ő halálát követően a birtok két fiára Villibaldra és Virgilre szál. A már emlitett katolikus templomon kívül igen értékes emlékművet találhatunk és ez egyedülálló Közép-Bánát területén. Ezt Bogdanovich Dávid királyi százados családja emeltette. Amelyen a következő felirat olvasható: Az I.világháborúban elesett párdányi lakosokra emlékezv. Az említett emlékművet a katolikus temetőben találjuk meg, amelyet a párdányi lakoság még ma is lelkiismeretesen gondoz.

Felejthetettlen napok voltak 2023. július 26-a és 27-e amikkor a falu lakosága a falúnapot is ünnepelte. Július 27-én előszőr helyezték el a kegyelet virágát a Nemzetközi Szent György Lovagrend szerbiai és a Békés vármegye priorátus küldöttei ennél az emlékoszlopnál. A koszorúzásnál jelen volt Miljko Miljković a helyi közösség tanácsának elnöke is.
A katolikus temetőben nyugszanak a Weissmüller család tagjai. A faluban élő Stojadin Stanojević elmondása szerint ezt a családot igen szoros szálak kötik az ismert úszó, olimpiai bajnok, majd később a Tarzant alakító hollywoodi színészhez Johny Weissmüllerhez.

Kép és szöveg: Precz István