BARANGOLÁS A BÁNSÁGBAN

Katolikus templomok Perlaszon és Ópáván

Az ópávai római katolikus templom ma a Pancsovai plébániához tartozik, a Nagybecskereki Egyházmegye területén, Dél-Bánátban található. A perleszi római katolikus templom ma az Ópáva aktív leányegyházaként működik. Jelenleg e két településen nincs helyben lakó plébános. Az ünnepi szertartásokra Muzslyáról járnak le a szalézi rend tagjai jelenleg ezt a feladatot Ft. Rafo Pinoza SDB látja el.

Perlasz határőrvidéki erőditményként jött létrte, amely 1873-ban megszűnik. Ekkortól veszi kezdetét a helység fejlődése, kezdetben egy kis település, amely hamarosan önálló községgé fejlődött, amelyhez a következő települések tartoztak: Botos, Knićanin (Rudolfganad-Rezsőháza), Orlovat (Orlód), Tomaševac (Tamáslak), Farkaždin (Farkasd) és Csenta. Mint nagyközség, községi bírosággal börtönnel, telekkönyvi hivatalal rendelkezett. A település történelméből érdemes közölni egy megsárgult okirat tartalmát, mely a következőket tartalmazza:
„A Perlaszi községi bíroság 7982/1904 sz. telekkönyvi betét szám alatt meghozott végzése, melyet Kaszner Lajos birósági közjegyzőnél készült adásvételi szerzödés képezi, mely értelmében bekelebezik Omaszka János, Breznik Pál, Markus Márton és Kizur József javára a 100 kvadrátos földterületet amely erzsébetlakon a 736/1 telekkönyvben van bejegyezve. Kelt Perlaszon 1904 december havának 22- én”.
A perlaszi községi biroság 1967-ben szünt meg és a nagybecskereki községi birosághoz csatolták. Perlasz a betelepítését követően egy kis mezővárossá fejlődött, a és hol szerbek, horvátok, németek, magyarok laktak.

Perlasz a számok tükrében: Az első 1869-ik évi népszámlálás adatai szerint a helységnek 3553 lakosa volt, 1880-ban 3984 lakosa, 1900-ban ez a szám már 5126-ra nőtt. Idővel a településen élők száma csökkeni kezdet így 1981-ben 4274 lelket írtak össze, melyből 115 vallotta magát magyarnak. 2024-ben a lakoság száma 2926-ra csökkent és a hivatalos adatok szerint 4 vallották magukat magyarnak.
A perlaszi római katolikus templomot 1770-ben építettik fel, a plébánia épületét viszont 1777-ben. A templomot Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén szentelték fel, s azóta is minden évben a kis számú horvát és magyar hívők megünneplik december 8-án a templom búcsújának a napját. Perlasz első plébánosa Anton Adler katonai plébános volt.
A templomnak két harangja van a nagyharang súlya 350kg, a kisharangé viszont 200 kg. A szerb ortodox templom 1808 és 1811 közöt épült fel.

Ópáva nem fekszik közvetlenül Bega folyó mentén, de ennek ellenére fontosnak tartom megemlíteni ezt a települést is, tekintettel, hogy a főleg ortodox vallású lakosokkal közösen élnek itt, horvát, cseh és igen kis számban magyar lakosok is, akik római katolikus vallásúak. Ezt az adatot ópávai vendéglátónktól Horvát, születet Meszinger Blaženkatól tudtam meg. Blaženka a helybeli katolikus templom gondnoka. Ma a perlaszi katolikus templomon kivül az ópávaihoz tartozik még a borcsai és a sztarcsevoi katolikus templomok is mint leányegyházak.
A helybeli római katolikus templomot 1775 és 1776 között építették és Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. A paplakot már valamivel korábban 1763-ban építették fel- olvashatjuk néhai msgr. Maier Andreas helybeli plébános feljegyzéseiben. A horvát hívők főleg a szomszédos Perlesz és Csenta falvakból költöztek át ide a Temes partjára. Ópáva katolikus lakoságának régi vágya, hogy helybeli plébánosuk legyen, aki ellátná a papi teendőket a településen és a hozzátartozó leányegyházak területein.

Kép és szöveg Precz István