BEGA MENTI FALVAK GYÖNGYSZEMEI
Magyarszentmihály, ma csak Szentmihály
Ma egy kis magyarlakta faluban Magyarszenmihályon (Szenmihályon) járunk, ahol valamikor a lakosság főleg dohánytermesztésből élt. Ma már jóval kisebb mennyiségben termesztenek dohányt, tekintettel, hogy javarészt áttértek a konyhakerti növénуek termesztésére.
A megsárgult okiratokból tudjuk meg, hogy e csendes magyarok lakta települést már 1712-ben telepítik be, Szeged és Makó környéki magyar ajkú lakosokkal.
E falú szülötte volt Minda Tibor is, aki 1920. október 25-én született egy tanitó családban, majd a belgrádi orvostudományi egyetemen szerzett oklevelet. Bejárta a nagy- világot, a második világháború végét az amerikai katonai övezetben várta be. Hazatérése után 1955-től Nagybecskerek kiemelkedő politikusaként, majd a Magyar Szó újságírója – nagybecskereki tudósítója volt, valamint az Újvidéki Rádió igazgatójaként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Később Budapesten élt, ott is hunyt el. A nagybecskereki családi sírboltban helyezték örök nyugalomra, 2001. augusztus 5-én.
Demkó Pál is e kis faluhoz köthető. 1838. április 19-én Simad – Arad megyében, nemesi családban született. Az aradi gimnáziumban tanult. 1861-ben a budapesten szerzett jogtudományi oklevelet. Nagybecskereken a megyei bíróságon, későbbi viszont ügyvédként dolgozik. A magyar országgyűlésbe 1884-ben választották meg Nagybecskerek képviselőjének, az ő nevéhez fűződik az Új-Zsombolya – Nagybecskerek közötti keskenyvágányú vasútvonal, a nagybecskereki szőnyeggyár, a villanytelep, és a kórház megépítése. Szentmihályi birtokai a köztudatban Demko-tanyaként tartották számon
A szorgos, kétkezű kertészettel foglalkozó falú lakossága manapság a termékeit, a nagybecskerek város három piacának egyikén értékesítik.
A szentmihályi Galambos István mégsem a piacokon árusitja a termékeit. Vele főleg ünnepnapokon, vajdaság-szerte kirakodóvásárokban találkozunk, ahol, a ma már ritkasságnak számító, fából készült gyerekjátékokat árul. E mellett a felnőttek részére is különböző társasjátékokat, udvari díszeket, és használati tárgyakat is készít fából.
A múltba visszatérve a ránk maradt irásos emlékekből tudjuk meg, hogy a falu első temploma 1835-ben épült, torony
nélkül, a harang a templom előtti téren falábra volt helyezve. A teteje náddal volt fedve, ezt a templomot 1848-ban felgyújtották a környező falvak lázadói, mivel tudták, hogy Kiss Ernő honvéd
tábornok birtokában van a falu. Majd 1850-ben építették újá. A jelenlegi templomot 1909 és 1910 között építették fel, tornya 23 méter magas. Az 1856-ban készült oltárképen, mely Till Leopold munkája, Szent Mihály látható tüzes karddal a kezében. Korábban a templomhoz tartozó telken volt a plébánia épülete is, amelyet államosították és a nagybecskereki Bánát Kereskedelmi Vállalat üzlethelyisége volt éveken át.
1869-ben a magyar és egyben római katolikus vallású lakosok száma 1089 volt., a falunak legtöbb lakosa 1961-ben volt, amikor a népszámláláskor 1409 lakost írtak össze. A hivatalos statisztikai adatokból tudhatjuk meg, hogy az 1981-ben végzett összeírások szerint 1316 lakos volt és 368 lakóépületet írtak össze. Amit még igen érdekes megjegyezni, hogy már akkoriban e kis faluban 119 traktor, 5 korszerű kombájn volt magántulajdonban. 2011-ben a falunak 948 lakosa ebből 39 szerb és 854 magyar. 2022-ben a lakoság száma 756-ra csökkent ebből 689 valotta magát magyarnak.
Kép és szöveg: Precz István
