Magyar kultúra napja vajdasági központi ünnepség

Plakett-díj a muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületnek

A múlt csütörtökön Palicson rendezték meg a Magyar Kultúra Napja vajdasági központi rendezvényét, ahol a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség díjait is kiosztották.
Az idén 75 éves muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületet Plakett-díjban részesítették.
A Vajadasági Művelődési Szövetség legrangosabb elismerését az Aranyplakattet Dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese vehette át.
A rendezvényen kiosztották a Magyar Életfa díjakat. Az idei kitöntetettek Birkás János, az adai Musica Humana kamarakórus nyugalmazott karnya; Brezovszki Eszter palicsi népdalkörvezető, művelődés- és közösségszervező; Jódal Rózsa újvidéki tanár, író, szerkesztő; és Pintér József péterrévei születésű helytörténész.
A muzslyai Petőfi Magyar Művelődési Egyesület mellett plakett elismerésben Komarek Magdolna nagykikindai közösség- és művelődésszervező; Mihók Attila csókai citerás, citeraoktató; Stefaniga Otília, az Óbecsei Schola Cantorum alapító karnagya, valamint Varga Lívia adai művelődés- és közösségszervező, a Vadvirág Hagyományápoló Kör alapítója és elnöke részesültek.
A Plakett-díjat Dobó József a muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke és Kónya- Kovács Otília az Egyesület tagja vették át.
A Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület háborút követően 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven.

Az egyesület megalakulásának első éveiben a színjátszók voltak a legaktívabbak. 1949-ben saját bevételükből sikerült a falu központjában egy épületet megvásárolniuk, és önkéntes munkával úgy rendbe hozniuk, hogy az egyesület tevékenységének megfeleljen. A falu és a helyi iskola pedagógusai szaktudásának, szellemi erejének bevonásával újabb szakcsoportokkal bővült az egyesület. A múlt század ötvenes éveiben a színjátszás mellett a következő szekciók működtek: biliárd-, sakk-, népegyetemi-, könyvtár-, zene- és vigalmi szakosztály. Erre az időre vezethető vissza a néptánccsoport megalakulása is.1970-ben a művelődési egyesület kereteiben Szilasi Mihály vezetésével megalakult a citerazenekar, mely azóta töretlenül jelen van a falu művelődési életében, sőt nem csak Muzslyán, hanem vajdasági szinten is képviseli a közösséget.1981-ben Gulyás Valéria vezetésével alakult meg a női kórus, mely hamarosan férfi tagokkal is bővült, és átalakult vegyes kórussá. A 2003-as évek körül és az azt követő években az intenzív tagtoborzásnak köszönve a gyerekek bevonásával újabb szakcsoportok alakultak, mint a mazsorett csoport, a mesemondók szakköre, a Margaréta leánykórus, az Apróka énekkar, de gyerekekből álló citerazenekar (Pöngető) is. Az ezt követő időszakban 14 szakcsoport működött.A 2003-as évek körül és az azt követő években az intenzív tagtoborzásnak köszönve a gyerekek bevonásával újabb szakcsoportok alakultak, mint a mazsorett csoport, a mesemondók szakköre, a Margaréta leánykórus, az Apróka énekkar, de gyerekekből álló citerazenekar (Pöngető) is. Az ezt követő időszakban 14 szakcsoport működött.
yesületünk előtt álló Petőfi mellszobrot is, melyet 2010 júniusában állítottunk fel. A muzslyai Petőfi azzal büszkélkedhet, hogy négyszer volt házigazdája a Durindó népzenei szemlének (1977-ben, 1987-ben, 1997-ben és 2014-ben), és kétszer a Gyöngyösbokréta néptáncszemlének. Ugyancsak kétszer voltak házigazdái a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójának (1999-ben és 2009-ben).