Bánát legnagyobb magyarok lakta településén a hagyományok szerint Ünnepltek

Megünnepelték a Falunapot és templombúcsút

A búcsú egyházi ünnep, a szentek napja. A búcsú ótörök eredetű szó, az átadó nyelvben „felmentés, bűnbocsánat” – jelentést is magába foglalja amely a középkortól kezdve a magyarban „búcsú járás, vallási ünnep” jelentéssel egészül ki. Ilyen formában alakította ki azt a katolikus egyház, bűnbocsánatott hirdetve.
A falú búcsúja a falú központjában felemelt templom védőszentjének a napjához kötődik. Ezen a napon igyekeznek a rokonok és a faluból elszármazottak is hazalátogatni.
Muzslyán 1902 –ben fejezték be a római katolikus templom építését, majd szeptember 12 –én Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Ma is mint korábban, a kereskedők sátrakat állítottak fel ahol emlék és kegy –tárgyakat, de sokszor ruhaneműket és más háztartási tárgyakat is lehetett vásárolni. Akkoriba kézművesek is kirakták portékájukat. Akkor fából készült játékokat árusítottak, mára ezt a különböző műanyagból készült játékok váltották fel.Voltak és vannak körhinták, a búcsúhoz ma is hozátartoznak a kocsmák, italmérők és a bálak. Ebben az évben is mint korában (2020. volt az az év amelyben elmaradt a muzslyai templombúcsú a járványra való tekintettel) az elmúlt hétvégén háromnapos rendezvények keretében tartották meg a falunapját a templombúcsút. Voltak sport -és művelődési rendezvények. Az ünnepi szentmisét Kalapis Sztoján atya mutatta be.
Kép és szöveg: Precz István