BESZÉLGETÉS KOVÁCS ELVIRÁVAL A VMSZ ALELNÖKÉVEL

Ablaknyitás a fiatalok felé

A tavasz folyamán két igen jelentős folyamat zajlott a VMSZ-ben. Először is az Európa parlamenti választási kampány és választások zajlottak le, amelyen a vajdasági magyarság az első alkalommal vehetett részt. Május elején viszont a párton belül kezdődött meg a tisztújítási folyamat, amely június utolsó napjaiban fejeződött be. Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Kovács Elvirával a VMSZ alelnökasszonyával és parlamenti képviselőjével.

Az idei európai parlamenti választásokon első ízben szavazhatott a vajdasági magyarság is. Összegezné az eredményeket?
A szavazásra jogosult magyarok közül az EP-választásokon a Vajdaságban volt a legnagyobb a részvétel. 50 ezren szavaztak a 70 ezer szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarból. A határon túli magyar szavazatok több mint 95 százalékát a Fidesz-KDNP kapta.
A Fidesz–KDNP a magyarországi európai parlamenti választáson a leadott szavazatoknak több mint az 52 százalékát szerezte meg, 13 jelölttel képviseltetheti magát az Európai Parlamentben. Deli Andor vajdasági képviselő a következő öt évben is folytathatja a megkezdett munkáját.
A májusi EP-választás új erőviszonyt határozott meg az európai pártcsaládok között. A néppárti és szocialista blokk elvesztette a többségét az EP-ben, és újabb szereplők jelentek meg, köztük például a liberálisok. Az EP-választást az Európai Néppárt nyerte, emiatt szerintem logikus, hogy az Európai Bizottságot néppárti politikus vezesse. |

Az EP választások eredménye milyen hatással lesz Szerbia Eu-s csatalakozási folyamatára? 
Az EU bővítéspolitikájával, azaz annak tempójával nem lehetünk megelégedve. Szerbia 5 újabb csatlakozási fejezet megnyitására állt készen, és mégis csak egyet hagytak számára jóvá. Az előző osztrák, bolgár és román elnökség kiemelten kezelték a nyugat-balkáni térségét programjaikban, viszont nekik sem sikerült áttörést elérniük a bővítéspolitikában. Finnország nem igazán bővítéspárti, ezért nem meglepő, hogy az ő programjukban ez a kérdés nem kapott kiemelt helyet. Szerbia és Montenegró még mindig élenjáró a csatlakozás szempontjából, és úgy tűnik, hogy ennek a két tagjelöltnek vannak valós esélyei a teljes jogú taggá válásra.
Remélhetőleg Szerbia csatlakozási folyamata felgyorsulhat az Európai Bizottság következő összetételének a megalakulását követően.
A nemrégiben fejeződött be a VMSZ-ben minden szinten a tisztújítás, összegezné ennek a folyamatnak a jelentőségét.
A VMSZ május 4-ei doroszlói tisztújító közgyűlésén megválasztásra került az 50 tagú Tanács, melynek 22 tagja, tehát szinte a fele teljesen új, majd május 6-án az új összetételű Tanács megválasztotta az új Elnökséget, melynek szinte 1/3-át új emberek képezik. A VMSZ alelnökei Dr. Pásztor Bálint, Fremond Árpád és jómagam. A párt Elnöksége immár másodízben nevezte ki az Intéző Bizottságot, amelynek elnöke: Ifj. Juhász Bálint, tagjai pedig: Dobó István, Juhász Attila, Lackó Róbert és Pintér Anna-Mária. A párt körzeti, községi, városi és helyi szervezeti struktúráiban június folyamán tisztújítottunk. Egy fajta ablaknyitási folyamatról beszélhetünk, ugyanis lehetőséget adunk az újaknak, fiataloknak is, hogy bizonyítsanak, ugyanakkor nem feledkezve meg a régi harcosainkról sem. Fontos, hogy jó kondícióban legyünk ez előttünk álló feladatokhoz.

Végül egy nemrégi történésről Mórahalmon Szerb Kulturális Központ nyílt, milyen jelentősége lesz ennek? 
Ez az intézmény Mórahalmon, illetve a testvérintézménye, a Magyar Kulturális Központ Palicson azt a célt szolgálja, hogy bebizonyítsuk, hogy tudunk olyan fejlesztéseket produkálni, amivel gondoskodni tudunk a határ menti régió népességének jövőjéről.
A két központ a kulturális tevékenységük mellett turisztikai feladatokat is ellát majd. Ez az objektum a szerbséget próbálja bemutatni. A kulturális központ megnyitása bizonyítéka annak, hogy a magyar-szerb kapcsolatok napról napra erősödnek. A kulturális központ létrejötte európai viszonylatban is jelentős.