ERZSÉBETLAKON JARMILA HROMČIK VENDÉGEI VOLTUNK

Ünnepség keretében adták át az új Szlovák Otthont Erzsébetlakon

A múlt század hatvanas éveinek elején az Erzsébetlakra vezető töltésen tilos volt a közlekedés. Nyáron a poros, télen pedig a sáros dűlőúton az említett töltéstől mintegy harminc méternyi távolságra volt lehetőség a közlekedésre Erzsébetlak és Écska között. Esetleg Lukácsfalván és Muzslyán keresztül vezetett egy nyári út a településre.
Erzsébetlak egyik érdekessége, hogy évente kétszer aratnak: nyáron a kenyérgabonát, télen a nádat. A nád kitermesztését Goda Ádám indított el majd őt Ádám Jonás követte. A kitermelt tavi nád eljutott Olaszországba, Németországba, Ausztriába, Franciaországban, így Erzsébetlak felkerült gazdaságilag Európa térképére.
Ami a település művelődési életét illeti, igen gazdag. Többek között itt évente több képzőművészeti tábort is szerveznek, amelyeken kiváló festők vesznek részt leginkább Magyarországról, és Szlovákiából.
Erzsébetlak ma egy kis közép-bánáti település a vizek ölelésében: jobb oldalon a Bega folyó, bal oldalról a Nagy-, Jécsa-, Fehér- tavak vizei mossák a falú határait.

Ádám Jonás a falu helytörténésze mesél nekünk a múltról, ő az, aki megírta a falu történetét, elmondása szerint a minap kettős ünnepre emlékeztek, az idén 120 éve, hogy az evangélikus templomot felszentelték. 140 éve annak hogy az akkori Osztrák-Magyar Monarhia szlovák lakosságot telepít be.
Közép-Bánátban ez az egyedüli település, amely egy félszigeten terül el. A mai Erzsébetlak, mint német határőrvidék létesült 1866-ban. Eredetileg Elisenhein néven, a határőrvidék feloszlása után 1872-ben Torontál vármegyében jegyzik be. 1876-ban a Tisza folyó áradása az egész falut elpusztította, lakatlan helység volt majd csak 1887-ben telepitik újra.
Erzsébetlakon, ma a Köztársasági Statisztikai Hivatal legújabb adatai alapján összesen 845 lakos él (szlovák, magyar, bolgár, szerb).
Jarmila Hromčik az erzsébetlaki szlovák kisebbségi egyesület elnökasszonya, aki e tisztséget előszőr 1998 és 2001. között, majd 2009-től a mai napig kiemelkedő eredményekkel tölti be.
A szlovák otthon felépítésének az ötlete is az ő időszakára datálható.

Ennek a történetnek a kezdete 2017-re nyúlik vissza, ugyanis akkor foglamazódott meg az a gondolat, hogy a településen épüljön fel egy Szlovák Otthon, amely a lakosság rendelkezésére állna–vallja beszélgetőtársam.
Hat év elteltével ez a gondolat, mára valósággá vált. Igaz, hogy azóta nagyon sok víz lefolyt a Bega és a Tisza folyókon. A falu lakossai büszkék lehetnek a szép tágas épületre, amelyet 2023. november 26-án adtunk át. Erzsébetlak mindannyiunk otthona, a falunak már van egy tágas kultúrotthona, van egy szépen berendezett tájháza, ahol helyet kaptak a múltat idéző tárgyak.
Az újonnan átadott 120 m2 épületben, a földszinten, a mintegy hatvan férőhelyes teremben főleg könyvbemutatókat, képtárlatokat és más jellegű művelődési eseményeket tervezünk rendezni. Fent az emeleten vannak az irodahelységek, valamint a tánccsoport kellékeit fogjuk őrizni.
Tevékenységünk és verejtékünknek az eredménye, ez az otthon, amely még egy lehetőséget nyújt a fiatalok számára, hogy még aktívabban vegyenek részt a kultúránk és hagyományaink megőrzésében.

Az otthon átadó ünnepségén jelen voltak többek között Mónika Podsklanjova Šuhajdova a Szlovák Köztársaság belgrádi nagykövetének helyettese, Petko Dojkov a Bolgár Köztársaság belgrádi nagykövete, Jan Britka a Vajdasági Autonóm Tartomány egykori vezető poitikusa, és a Szlovák Kisebbségi Központ Intézetének volt elnöke, Saša Santovac Nagybecskerek alpolgármestere, Branislav Kulik a jelenlegi Szlovák kissebségi központi intézetének elnöke. Az otthont Miroslav Markoš az erzsébetlaki helyi közöség elnöke, Jarmila Hromčik és Saša Santovac nyitották meg.

Képés szöveg: Precz István