Interjú Kovács Elvirával az ET Parlamenti Kögyűlés Esélyegyenlőségi bizottságának elnökével

A kisebbségi jogokról szóló egyezmények a központban
Melyek azok a lényeges kérdések, melyekkel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének esélyegyenlőségi bizottsága foglalkozik?
Ez egy igen szerteágazó bizottság. Többfajta kisebbségekkel és azok jogaival foglalkozik. Többnyire a nők jogairól, a családon belüli erőszakról, az LGBTI közösség hátrányos megkülönböztetéséről és hasonló témákról szóló jelentéseken dolgozunk. A néhány évvel ezelőtti reformok után a kisebbségi jogok, tehát a hagyományos nemzeti kisebbségi jogok is ennek a bizottságnak a fennhatósága alá kerültek. Jómagam azt szeretném, ha még nagyobb hangsúlyt fektetnénk ezekre a kérdésekre. Természetesen más kisebbségi jogok is fontosak, és az elkezdett munkát folytatni kell. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a kisebbségi keretegyezmény körüli kérdéskörrel kellene többet foglalkoznunk. Az a javaslatom, hogy ne csak azokra a tagállamokra fektessük a hangsúlyt, amelyek még esetleg nem ratifikálták a kisebbségi keretegyezményt, hanem kísérjük figyelemmel azokat is, amelyek már ratifikálták: hogyan alkalmazzák az egyezményt, illetve a gyakorlatban ebből milyen haszon származott, vagy ha nem alkalmazzák, milyen kár adódott belőle. A jövőben ilyen irányban szeretnék egy újabb jelentést a bizottság keretében.
A bizottság elnökeként milyen mértékben befolyásolhatja a bizottság munkáját és annak irányvonalát?
Elnöklésem során tehát nagyobb figyelmet szeretnék fektetni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény gyakorlati alkalmazására. A megszokott munkamódszer szerint a bizottság napirendjén kész jelentések, illetve folyamatban levő jelentések vannak. Az első két általam vezetett ülésen tárgyaltunk arról a javaslatomról, hogy a bizottságnak ne legyen egy külön nemi egyenjogúsággal foglalkozó általános jelentéstevője, illetve a nemi egyenjogúsággal foglalkozó albizottságot is felszámoltuk. Már van egy kisebbségi albizottságunk, amelyet mindenképpen meg szeretnék erősíteni, valamint a fogyatékosokkal foglalkozó albizottságra is szükség van, de a nemi egyenjogúsággal, családon belüli erőszakkal és egyebekkel elég sokat foglalkozik a bizottságunk, vannak jelentéseink, ezért úgy gondolom, hogy nem kell külön albizottság ebben a témában.
Bizottsági elnökként automatikusan a Parlamenti Közgyűlés más szerveinek is a tagjává vált, melyek ezek, és milyen jelentőséggel bír ez?
Az Európa Tanács Szerbia 2003. évi felvétele óta figyelemmel kíséri a szervezetben való tagságával összefüggő, így az emberi és a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését is. Számunkra, a vajdasági magyarok számára azért fontos az ET, mert Szerbiától számon kérhetjük jogaink gyakorlati megvalósítását.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén belüli munka módja szinte teljesen eltér a szerbiai képviselőházi munkától. Nagyon fontos a jó kapcsolatépítés az Európa Tanács különböző tagállaaiból érkező képviselőkkel. Fontos aktívnak lenni a politikai csoportokon belül. Maguk a képviselők kezdeményezhetik a témákat, amelyekről jelentések, majd ajánlások készülnek (az állásfoglalásra irányuló indítványt legalább 5 országból minimum 20 képviselőnek kell támogatnia). Ezt követi a lobbizás a tisztségviselőknél (a az Elnökségnél, a Bureau tagoknál, melynek tagjai az elnök és az alelnökök mellett a politikai csoportok, frakciók és a bizottságok elnökei), hogy elfogadják a kezdeményezést, és továbbítsák a megfelelő bizottságnak, amely tagjai soraiból kiválasztja a jelentéstevőt, és a következő két évben elkészül a jelentés a plénumra.
Összegezze röviden a szerb delegáció tevékenységét.
A szerbiai képviselőház számos állandó küldöttséggel rendelkezik különböző testületekben, például az Európa Tanácsban, az EBESZ-ben, a NATO-ban, stb., az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az egyik legjelentősebb. A szerbiai delegáció 7 tagú és évente négyszer Strasbourgban tartanak rendszeres plenáris üléseket. Mindannyian a saját politikai csoportunkon, frakciónkon belül dolgozunk (mivel a VMSZ az Európai Néppárt társult tagja, jómagam ennek a politikai csoportosulásnak a munkájában veszek részt), valamint 2-2 bizottságban. Jómagam az Esélyegyenlőségi és Megkülönböztetésmentességi bizottság, valamint a Szociális, Egészségügyi és Fenntartható Fejlődéssel foglalkozó bizottság tagja vagyok. Az első bizottság keretein belül több éve részt veszek a Kisebbségi Albizottság munkájában.