Könyvbemutató Udvarnokon

Precz István megírta szülőfalujának történetét

Zsúfolásig megtelet az udvarnoki művelődési otthon előcsarnoka pénteken május 16-án, Precz István Ittvarnoktól Udvarnokig című helytörténeti kötetének a bemutatójára. A kiadvány a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség gondozásában jelent meg. A könyvbemutató vendégei a kötet felelős kiadója Sustus Áron a VMMSZ elnöke, dr. Várady Tibor, dr. Németh Ferenc a kötet recenzensei és Mezei Zsuzsanna a kötet szerkesztője voltak.
A könyvbemutató kezdetén az udvarnoki anyanyelvápoló csoport tagjai Csíkos Dijana, Csíkos Ernesztina, Csíkos Teodóra, Vujiszity Katarina és Vujiszity Milica üdvözölték az egybegyűlteket Reményik Sándor, Templom és iskola című versével, őket Orosz Olívia, a Petőfi Sándor Program térségi ösztöndíjasa készítette fel.
A kötet egyik recenzense dr. Németh Ferenc, Precz István kutatásait méltatva rámutatott:
– Ezen kötet megjelenése önmagába véve is ünnepnek tekinthető, mivel manapság igen ritkán jelenik meg bánáti magyar nyelvű helytörténeti munka. Itt nem egy szabályos monográfiáról van szó, hanem egy adatgazdag emlékőrző kötetről, amelyet a szerző, Precz István életpályája ível át. Ő már ötvenöt éve elkötelezetten gyűjti, kutatja szülőfalujának múltját, eseményeit, szokásait. Ezért is kerülhetett kötete borítójára alcímként, hogy szülőfalum története-mutatott rá felszólalásában Németh Ferenc.
A kötet megszületésének körülményeire visszaemlékezve a szerző, Precz István elmondta, hogy 2017-ben a Szűts Imre emléknapon Dobai János a tordai helyi közösség elnöke vetette fel az ötletet, hogy eddigi kutatásai alapján írja meg Udvarnok történetét. – A kutatásaim kezdetét Törköly Istvánnak a Magyar Szó akkori újságírójának köszönhetem, mert ő beszélt rá az ilyen jellegű munka megkezdésére. Ezt folytattam a Magyar Szó egykori mellékleténél a Bánáti Híradónál, ahol Németh Ferenccel volt alkalmam együttműködni. Másrészről viszont emléket szerettem volna állítani gróf Petrovics Józsefnek a település alapítójának, akinek a nevét igen elhanyagolják egyes a falu történelmével foglalkozó írásokban, mivel a Rogendorf és a Csekonics családokat állítják előtérbe-hangsúlyozta a kötet szerzője.
Mezei Zsuzsanna a kötet szerkesztője hozzászólalásában rámutatott, hogy:
– Munkám folyamán, igen be kellett ásnom magamat a történelembe, és magának Udvarnoknak a történetébe is. Ezen a településen három templom, három temető volt. Számomra ez sok volt. Én Tordai vagyok, és Tordán egy templom és egy temető van. Ez azt jelenti, hogy az én szülőfalummal ellentétben Udvarnokon igen színes a lakosság nemzeti összetétele. Ebből adódóan Udvarnoki lakosság mindent megélt, amit a „nagy történelem” szele ide sodrott. Volt itt első betelepítés az első világháborút követően, második betelepítési hullám a második világégést követően és volt harmadik is a délszláv polgárháború idején. Itt mindenkinek együtt kellett élnie.
Dr. Várady Tibor, aki maga is udvarnoki gyökerekkel bír, ugyanis apai nagyanyja udvarnoki születésű volt, a kötetet méltatva hangsúlyozta, hogy igen fontosnak tartja Precz István most megjelent kötetét és rámutatott, hogy többször is felmerült beszélgetései során a folytatásnak a kérdése.
– Ahhoz, hogy tudjuk is hogy mit kell folytatnunk, ahhoz nyújt segítséget ez a könyv, mert megmutatja, hogy mi az amit mi folytatunk.
Lele József a népművészet mestere tette citerazenéjével az udvarnoki könyvbemutatót még ünnepélyesebbé.A kötet olvasószerkesztője mgr. Hajnal Jenő volt, aki az udvarnoki rendezvényen nem tudott részt venni.

J.L.