A BEGA MENTI FALVAK GYÖNGYSZEMEI
Écska, a Lázár család birtoka
II. rész
Az écskai uradalmat Lázár Lukács, örmény jószágkereskedő és kincstári bérlő vásárolta meg 1781-ben, a 30.000 hold földterületet, 217.000 forintért. A Bega folyó bal partján levő, románok és szerbek lakta helységet. 1783-1784-ben szerb lakosok Leopoldfalvára (Csentára) költöztek, helyükbe a Bánságból németek telepedtk le. Innen ered, hogy az egykori Écska település egyik részét német-, míg másik részét román Écskának nevezték. A Lázár család Klek (Begafő), Lázárföld, Zsigmondfalva területére, majd a későbbi években a mocsaras náddal benőtt vidékre, magyar és bolgár nemzetiségű, római katolikus vallású lakosokat telepitettek, így alakult ki a mai Lukácsfalva is. Lázár Lukács által angol stílúsban építette fel kastélyát, amely még a mai nap is áll. A Bega folyó töltése mellet a kastélyal szemben egy víztornyot építettek, s ezzel oldották meg a vízellátást. Lázár Lukács nagybirtokos nőűl vette Ederspaher Zsigmond (1661-1739) lányát. A Lázár család és leszármazottai 160 éven keresztül voltak az écskai birtok tulajdonosai. Lázár Lukács és Ederspaher Szibilia házasságából négy fiúgyermek születet: János, Ágoston (Agusztin), Mihály és József. Érdekesség, hogy Lázárék annak ellenére, hogy leginkább lótenyésztéssel foglalkoztak, ők alakították itt ki az Európa-szerte híres halastavat, mely a Tisza folyóval volt összekötve, így biztosítva a halastavak vízellátását. A tó környékén épült ki a Szibilia és a Lujza tanyavilág.
Gróf Felix De Fontaine Harnoncourt házasságot kötött Lázár Mariannával, az az Lázár Lukács dédunokájával akit 1887-ben vet nőűl, és ebből a házasságból született Harnoncourt Marianna Luiza (1889-l956), Harnoncourt Felix I. (1899-1961) és Harnoncourt Alisa (1892- ?), aki Lovrenkovity Józsefhez (Josif) ment férjhez, aki a Lázár-birtok gazdaságának a könyvelési felügyeletével volt megbízva. Gróf Felix De Fontaine Harnoncourt igen kedvelte a természetet és szenvedélyes vadász is volt. Sűrűn fordult meg afrikai vadászatokon is, ahonnan különleges vadásztrófeákat hozott magával. Az écskai kastélyban egy külön téli kertet alakított ki, amelyet ezekkel a tróféákkal díszítette ki. Néhai Lóci Emma néni elbeszéléseiből tudjuk, hogy e gazdag gyűjteménynek a második világháború utáni években veszett nyoma
Az écskai kastély parkjában számos szobor található, többek közöt Bánát (korábban Torontál vármegye) területének egyetlen Szent Hubertust ábrázoló szobra, akit a vadászok védőszentjeként tisztelnek.
Egy másik érdekesség amely az écskai kastélyhozhoz és a környékén lebonyolított vadászatokhoz tartozik, az is, hogy 1898 és 1899 –ben, Felix De La Fontaine Hornoncourt – Unferzagt gróf mint régi ismerős, meghívására itt vadászott Ferenc Ferdinánd az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse is. Ők ketten a Bécsi katonai akadémiáról ismerték egymást. Ferenc Ferdinánd vadászatainak a tiszteletére egy emlékoszlopot is felállítottak, amely még ma is megtalálható a kastély főbejárata előtt. A trónörökös 1898. november 13- án előbb Budapestről Nagykikindán keresztül Zsombolyára érkezett, ahol rövid ott tartozkodás után az említet napnak kora reggeli órájában elindult Rónay Jenő és Csekonics Endre kíséretében Nagybecskerek irányába a keskenyvágányú vonaton. A Törzsudvarnoki-Rogendorfi vasutálomásra érkezve, rövid időre kiszálltak a díszes szerelvényből és átmentek a vasutállomásnak szemben lévő gróf Rogendorf által felépített kastélyba, amely akkor már gróf Csekonics Endre tulajdonában volt.
Écskán tett látogatásom alkalmával amikkor is felkerestem néhai Lóci Emma nénit, aki akkor 82 éves volt, sokat mesélt a Lázár családról hiszen felmenői a Lázár-kastélyában szolgáltak. Ő maga is a Lázár család legfiatalabb tagjaival nőtt fel. Amikkor utoljára nála voltam egy eredeti képeslapot adott, amelyen az écskai zsinagóga volt megörökítve, amely a második világháború viharos napjaiban semmisült meg. Az említett zsinagógát Braun Mór az écskai gőzmalóm tulajdonosa épitette fel az écskai nagyutcán.
Écskán is fogy a lakoság, 2011-ben végzett népszámláláskor 3999 lakos élt, ebből 2292 szerb, 1092 román, 183 magyar és 8 bolgár nemzetiségűt jegyeztek a településen. A 2022-ben végzet összeíráskor már csak 2827 lakosa volt a falunak.
Ami az écskai írásaimat illeti köszönettel tartozom adatközlőimnek, néhai Lóci Emma néninek, Lukrecia Ursulesku és Bugar Aleksandar anyakönyvvezetőknek, az utóbbi igen nagy segítségemre volt, tekintettel, hogy igen gazdag helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, amely kiadásra vár.
Precz István