BEGA MENTI FALVAK GYÖNGYSZEMEI

I. rész

Barangolás a Bánságban, Écska

A közép-bánáti beláthatatlan síkságon, a Bega völgyének a részét, a mai Écska területét a bécsi udvar 1781. augusztus 1-én eladásra bocsátotta. Amit az erdélyi örmény származású gróf, Lázár Lukács (1727-1793) vásárolt akkor meg. A birtok vásárlásának az idejében már létezett Écska mint település. Ő új telepeseket hozott a helységbe, majd a későbbi évek során építi fel a még ma is létező kastélyt. Amikor Écskára telepedet a Lázár család, Lázár Lukács fia János katolikus plébániát létesített a faluban, fia Ágoston építettette fel az első római katolikus templomot, amely 1836. április 30-án tűzvészben pusztult el. Ágoston fia Zsigmond, Lansky mérnök tervrajza alapján új templomot építetett, amely a Közép-Bánát, legszebb, legértékesebb templomai közé tartozik. 1864. szeptember 18-án Bonanz Sándor csanádi püspök szentelte fel, Keresztelő Szent János tiszteletére. E napon az újonnan felépült templomban az ünnepi szentmise alatt, az építtető kegyúrnak, gróf Lázár Zsigmond tábornoknak, átadta IX. Piusz pápa által adományozott érdemrendet is. A templomot a XVII. századi, ismeretlen flamand festő 12 műalkotása díszítette.

A 12 festményekéből jelenleg a Szent családot, a Páduai Szent Antalt, Assisi Szent Ferencet és a Hegyi beszédet ábrázoló műalkotások maradtak meg. Az értékes festények egy része a második világháborút követő években eltűntek. Ma már nem tudjuk, hol vannak az Üdvözítő, Szent Teréz, Nepomuki Szent János, Szentháromság, Krisztus a kereszten festmények. Adolf van der Venna holland festő Écskán járva, festett három festményt Krisztus keresztelését, az Ószövetség ihlette Judit arcképét (e festmény Lázár Viktoriának, Zsigmond feleségének az arcvonásai alapján készült) és az Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázoló festményt (Lázár Zsigmond édesanyjának, Etelpacht Erzsébet alapján mintázta). A templom belterületének magassága 30 méter, a hosszúsága 60 méter, míg a szélessége 19 méter.
A templom belső és kűlső falai, a tetőzet, valamint a templomtorony is egyaránt is felújításra szorulnak. A torony 50 méter magas. Az orgonáját 1874-ben Budapestről hozták. A templom teljes felépítésének, berendezésének és harangok beszerzésének a költségét teljes egészében a Lázár család állta. A birtok utolsó tulajdonosa Harnonkurt Felix volt, aki 1891. július 19-én született Bécsben, apja Felix, anyja Lázár Anna volt. Az écskai birtok államosítását követően Felix Écskán maradt és a Tito Marsal utca 18 szám alatti házban élt, ahol 1954. április 29-én hunyt el. A halálesetet Felix gondozója Kocsis Ferenc jelentette be (áll az écskai halotti anyakönyvben). Holttestét az écskai katolikus templom oltár alatti sírboltjában helyezték örök nyugalomra.

A Lukács család birtokában volt Ernőháza (Banatski Despotovac). Lázár Zsigmond templomot épített a hívek számára, de a második világháború utáni években ezt a r.k.templomot lebontták, csak a Szent Miklóst ábrázoló vászonra festett olajfestményt sikerült onnan megmenteni, és azt az écskai templomban helyezték el, a festmény ott jártamkor, 1997-ben még ott volt, de ma már nem található az écskai templomba.
Écskának a Kösztársasági Statistikai Hivatal összeírása szerint 2022-ben 2.827 lakosa volt. 2011-ben végzett népszámlálási adatokból tudjuk, hogy akkor a faluba 3987 lakos élt, ebből 2291 szerb, 183 magyar, 1092 román, valamnint 8 bolgár személy élt akkoriban a faluban, azóta a magyarság száma is csökkent, és a katolikus hívők száma is egyre kevesebb Écskán.

Kép és szöveg: Precz István